Az év utolsó napján értem Compostellába.
2010 szent évnek nyilváníttatott, mivel Jakab napja (július 25) vasárnapra esik. Ezért 2009 dec. 31-én kinyitották a katedrális ¨Szent Kapu¨-ját, ami aztán ez év végéig nyitva marad, aztán újra bezárják (söt, befalazzák) 11 évre. Szóval - bár mindenféle elözetes tervezés nélkül - épp idöben értem, hogy az elsök között menjek át rajta. Persze nagy ceremónia volt körülötte, sok ember, sok fontosnak titulált ember, sok kamera, és még kórus is.
Masnap aztan mar utra keszen Finisterrebe, hatizsakostul-mindenestul, ujra atmentem a kapun (biztos ami biztos). A galiciai televizionak koszonhetoen meg is lettem orokitve... Tizianonak pedig kulon koszonet, aki az olasz zarandoktarsaival epp egy barban uldogelt, mikor a riportot leadtak, o pedig rendes 21. szazadi gyerek leven nem volt rest azonnal folvenni a TVbol, aztan folrakni youtubera. Ide ni: http://www.youtube.com/watch?v=_iqyRxp7xhc
Santiagobol a szokasos 3 helyett 5 nap alatt ertem Finisterrebe, de azert csak sikerult :)
5 hónap és 7 napig tartott az ut Pragabol; kb. 3000km-t gyalogoltam. Most Finisterreben vagyok, egyelore nemtudom meddig.
A kepeket vegre feltoltottem, jobb oldalon a linkek szokas szerint.
Paa, es udvozlok mindenkit aki olvassa :)
a.
2010. január 28., csütörtök
2009. november 6., péntek
100 nap
Hmm, kezdenek ketsegeim tamadni afelol, hogy lehetseges egyszerre zarandokolni es blogot irni :) Persze lehet, hogy a valasz az, a dolog csak szervezes kerdese...
Most se nagyon lesz szoveg; na, de legalabb a fotokat feltoltottem vegre. Nezegetheti, aki epp raer ;)
Koszonom a kommentarokat, azokat mindig jo olvasni!
Zsolt: ami azt illeti, elegge lassu vagyok, foleg az utobbi 2 hetben. Elmeletileg meg masfel honap Finisterreig; gyakorlatilag nemtom. Telleg kijonnetek karacsonyra netan?
Egyebkent, szerintem, a mozgas, legzes dolgokbol eleg sok hazaviheto, illetve otthon is megvalosithato; akar 1-2 negyzetmeternyi helyen is. Persze az, hogy itt az ember mondjuk ideje 85%-ban friss levegon van (foleg ha kint is alszik), sokat szamit. De a "vandorkent elesben" megiscsak leginkabb maga a "mozgasban leves" az, ami egy masfajta eletminoseget (?) kelt eletre. Vandorkent az ember minduntalan szembesulni kenyszerul a dolgok allando valtozasaval: eloszor is fizikai sikon, nagyon erosen, hiszen ott ez a mindennapjaiva valik; ami aztan hatassal lesz az egyeb dolgok szemlelesenek modjara is, szvsz. Persze innentol mar a spiritualis utrol beszelunk, azt hiszem.
Pista, a mail cimem, igy hossszu ido utan (de azert irj!): attila pont bial kukac gmail pont com
A tobbieket igy egyuttesen udvozlom! :) Lauzerte-ben vagyok eppen es napok ota esik az eso.
Ja, a bejegyzes cime: ma eppen 100 napja, hogy uton vagyok.
(Es egy pragai egybeeses: pont 100 olvasatlan AED level van a postaladamban.)
Tovabbi jo utat mindenkinek!
Most se nagyon lesz szoveg; na, de legalabb a fotokat feltoltottem vegre. Nezegetheti, aki epp raer ;)
Koszonom a kommentarokat, azokat mindig jo olvasni!
Zsolt: ami azt illeti, elegge lassu vagyok, foleg az utobbi 2 hetben. Elmeletileg meg masfel honap Finisterreig; gyakorlatilag nemtom. Telleg kijonnetek karacsonyra netan?
Egyebkent, szerintem, a mozgas, legzes dolgokbol eleg sok hazaviheto, illetve otthon is megvalosithato; akar 1-2 negyzetmeternyi helyen is. Persze az, hogy itt az ember mondjuk ideje 85%-ban friss levegon van (foleg ha kint is alszik), sokat szamit. De a "vandorkent elesben" megiscsak leginkabb maga a "mozgasban leves" az, ami egy masfajta eletminoseget (?) kelt eletre. Vandorkent az ember minduntalan szembesulni kenyszerul a dolgok allando valtozasaval: eloszor is fizikai sikon, nagyon erosen, hiszen ott ez a mindennapjaiva valik; ami aztan hatassal lesz az egyeb dolgok szemlelesenek modjara is, szvsz. Persze innentol mar a spiritualis utrol beszelunk, azt hiszem.
Pista, a mail cimem, igy hossszu ido utan (de azert irj!): attila pont bial kukac gmail pont com
A tobbieket igy egyuttesen udvozlom! :) Lauzerte-ben vagyok eppen es napok ota esik az eso.
Ja, a bejegyzes cime: ma eppen 100 napja, hogy uton vagyok.
(Es egy pragai egybeeses: pont 100 olvasatlan AED level van a postaladamban.)
Tovabbi jo utat mindenkinek!
2009. augusztus 29., szombat
Angyalok, számok és egyéb tanítások
Üdvözlet Ulmból!
Nehany napja volt bennem egy erzes... mar vartam, hogy ideerjek; aztan tegnap delutan sikerult. Eloszor usztam egyet a Dunaban, majd pedig kiderult, mire is vartam. Na de, haladjunk szepen sorjaban, mert mas dolgok is tortentek idokozben.
Osszerakom tehat a cuccaim, ok kozben tesznek egy kort a nemetjuhasszal, s visszajonnek ertem. Oskar, szolitsam Oszinak, a ferj 3 evet elt Portugaliaban. Nagyszeru volt... igencsak szerette, egy csomot mesel az ottani eleterol. Most mar itt el es fizeti a banknak a haza arat, mondja nevetve. A kutya odajon hozzam, megvakargatom a fule tovet, o mint egy regi ismeros, ugy nez ram. Megismeri a jo embereket, szol oda Oszi.
Masnap reggel gyerekzsivaj, hazajott a fiuk es a baratja a szomszedbol, szaladgalnak, lovoldoznek jatekbol.
Ez a 21. napom. (Buvos szam. 1, 3, 7, 21, ... Hmm, megerne irnom egy bejegyzest a szamokrol.). Reggeli, megkoszonom szepen a vendeglatast, s indulas.
Gunzenhausen egy helyeske kisvaroska. Van szep fotere, es ilyesmi. En persze aznap is faradtan, izzadtam erkezem, tuz a Nap; mondjak az idei legmelegebb 2 nap zajlik epp... Elvesztettem a jelet, a turisztinfo irodaban erdeklodok, merre tovabb. Az infos leanyzo legalabb annyira helyeske, mint a kisvaros, s mig a kolleganojere varunk bovebb infoert, a tavakrol kerdezem, merhogy van nekik ketto is. Keszsegesen modnja, a kisebb, a kozelebbi, sajna elegge algas az iden, a nagyobbik rendben van. De azert usznak benne? O speciel inkabb nem, de persze, nem lesz toluk semmi bajom. 25 perc gyalog, masik 25, mig megtalalom a helyemet. Egy kis sziget, to fele nezo szoglete, egy frissito algas uszas; es vegre igazan koran sikerul aludni ternem. Az alvas jo.
3:17 a.m., leizzadva ebredek, de teljesen eber vagyok. Gyanitom, gyogyito izzadas volt. Femesen, feketen fenylik a to. Hihetetlenul jo beuszni. Folottem a csillagok, millio csillag. Es a Tejut. Camino, a Tejut alatti Ut, irta volt valaki. Csend, teljes csend, ahogy hanyatt fekve lebegek. Bamulom a csillagokat es csak a sajat lelegzetemet hallom. Vagyok. Csak vagyok.
2306 km innen Santiago de Compostella az iranyjelzo tabla szerint. Neha hihetetlenul soknak tunik. Van, hogy 2 kilometer is vegtelenul hosszu.
Mark Heidenheim, kolostor, a kertjeben ebedelek. Egy gasthof (vendegfogado; ilyenek vannak, uzlet ritkabban akad), beterek pecsetet kerni, es vizet is. Elkapom egy idos hazaspar tekintetet, rajuk mosolygok, ok vissza. A csaposneni kerdezi, hat mondom mi jaratban. Szokasos csodalkozas, es Ejha. Rakom el a vizet, odajon a ferj az idos hazasparbol: "Nem akarsz enni valamit? Szivesen meghivunk" mutat az asztalukra. "Ooo, most fejeztem be az ebedemet, nagyon koszonom." Talan mar egyaltalan nem kellene kajat vennem? Mar tobbett kapok, mint amennyit el tudok fogadni? Hat hogy van ez?
Vandor, zarandok! Steinhartban alhatsz egy fabol keszult lakokocsiban. Foto is van rola, es ketszer is latom a fara szegezett tablat. Fel napon at azon jar az agyam, vajon kernek-e erte penzt. Mar ott tartok, hogy alkudozom is gondolatban; harom euro? aaa, max egy; na jo, zuhannyal egyutt adok erte kettot. Vegul mar le is mondok rola, ha ennyire hirdetik, biztosan biznisz van benne... asszem valojaban lusta vagyok keresgelni a helyet. Persze az Ut bolcsebb nalam: arra eszmelek, hogy ujra megjelenik elottem a tabla, ahogy faradtan lepdelek. Itt jobbra, mutatja a nyil. Udvar, korombeli srac teglakat rakod. Matthias. Ahogy kezet ad, mar nyilvanvalo, hogy ingyenes a szallas. Szoval igen, itt a lakokocsi, ures, alhatsz, s nincs ara. Megmutja, tenyleg fabol keszult, kalyha is van benne, kemennyel. Lasd fotok. Egyebkent ez a prototipus, azota tobbett is keszitettek eladasra.
Matthias felesege Ilona. Mondom, anyunak is ez a neve. Igen, magyar nev... az o anyja ovono volt, s az egyik kislanyt, akit tortenetesen Ilonanak hivtak, nagyon szerette, igy a sajat lanyanak is ezt a nevet adta. Hmm, lassan beszovodik a magyar szal. A vacsorat a sajat beaztatott zabpelyhemmel kezdem, merthat be van aztatva, reggelre kidobhatnam... utana mindent meg kell kostolnom, es amugyis lakjak csak jol rendesen, mondjak. Sajat zoldseg a kertjukbol, hazi kenyer a baratnotol, lekvar anyutol, mez a mehesz kollegatol. El leszel kenyeztetve, te zarandok.
Adok neked egy cimet, mondja aztan Ilona, ha Nördlingenbe, ersz, terj be ide. Szivesen latnak mindenkit, a zarandokokat kulonosen. Alhatsz itt, enni is kapsz. Prinz und Better (Koldus es kiralyfi) Cafe. Und Restaurant. Egy kozosseg el Nördlingen mellett egy farmon, az ovek a kavezo. Csak vigyazz veluk, mert kisse... tulzottan Jezus-hivok, mondja Matthias nevetve. Ugyanmar, rettentoen kedves es jo emberek, nem kell felned, mondja Ilona. Es a Jakab-ut mellett van ez a farm? Megfordul a fejemben, megneznem oket... Nem, nincs az ut menten; kb. 7 kmrel tavolabb van.
Oettingen fura hely. Szinte csupa beteg, nehezen jaro, elhizott embert latok. A gyogyszertarban hosszu sor. A varoskabol kifele egy csapat fogyatekos jon szembe bicajon. Nemsokara kezdodik a "krater", alaereszkedunk. Nehany szaraz adat: 15 millio (milliard? buta vagyok Foldtanbol) eve egy meteorit csapodott be ide ugy 70.000 km/h-as sebesseggel, 250 ezer Hiroshima bomba erejet produkalva. A kovek egesz Pragaig szalltak (ezt Matthias mondta nevetve). Egy 25 km atmeroju kor alaku melyedes keletkezett, vizzel telitodott, aztan mikor hirtelen kifolyt a viz, nagyszeru termotalajt hagyot maga utan. Igy Nemetorszag egyik legjobb agrarterulete jelenleg. Nördlingen, bar nem epp a kozepe, de kozpontja ennek a kraterszeru teruletnek.
Mezok, kukoricablalak labirintusa. El is veszitem a utat, teljesen. Stoppolok, most eloszor. Allatorvosno, tele az auto; elottem egy nagy tejeskanna. Ma egy kis megtermekenyites is lesz, mondja, az ott a labaid kozott egy kanna sperma. "Sometimes I am a daddy!" (Neha apuka vagyok), mondja hahotazva. A kovetkezo faluig visz, iranyt mutat, delnyugatra tarts. Ujra nekivagok a vegtelen mezoknek, jel persze sehol, ujabb autozas lesz belole. 11o-el repesztunk a kukorica kozott a szuk uton. Hihetetlen sebesseg. Az enyemnek a huszonketszerese. Falu, lekanyarodunk, meglatom az oszlopra ragasztott kagylot, itt jo lesz, Halt, Bitte! Danke. Danke! Bitte.
Maihingen, az almak faluja? Ennyi almafat a meg sehol se lattam falukozt. Vagy kisvaroskozt. Teleeszem magam. Szakallas ferfi, a hazuk kapuja elott all, "Nicsak, itt a zarandok", vagy hasonlo, nemtok nemetul. Yes, yes, Jakobsweg, mondom a klasszikus valaszomat. Aha, angolra valt: "Lattunk teged Nürnbergben." Hoppa, tessek? "Igen, igen, a felesegemmel, valamikor hetfon vagy kedden talan, emlekszik az arcomra". Jon a feleseg is, osszerakjak a sztorit: ultek a parkban, falatoztak, es en elgyalogoltam elottuk, mosolyogtam, s jo etvagyat kivantam. Aztan lattak a zsakon logo kagylot, Jakobspilger, mondta is a felesegenek. Megvan a kep nekem is, emlekszem mar. Hetfo delutan volt - epp elindultam Nürnbegrbol kifele, s aztan a Kebaposnal Hakimmal talalkoztam. Ma pedig szombat van, a ferj epp kint all a kapuja elott, valahol valami faluban sok kilometerrel tavolabb, a fiat varja, aki jon mindjart autoval, na es en megjelenek. Veletlen? Camino. Uton lenni jo.
Valtunk par szot; nehany eve ok is elgyalogoltak Astorgabol Compostellaba.
Este 6ra kellene Nördlingbe érnem. Nemtudom, honnan esett a fejembe ez a gondolat, vagymi. De valahogy tudat alatt is eszerint megyek. Ennyi az ido, mire megtalalom a Prinz und Bettler Cafet. Egy furgon all elotte, tele emberekkel, motor bestartolva, indexel, latom a sofor tekintetet ahogy a visszapillantoba nez, aztan elkapja az en tekintetemet. A ferfiak szakallasok, a nok valamifele hagyomanyorzo ruhaban, hosszu hajjal. Ezek ok lesznek; szinte csak a szememmel intek, veszik, allnak, mig atrobogok az ut masik oldalara. Fel percnyi egyeztetes kell csak. Ma epp unnep, a Cafe zarva, mennek a farmra, este/ejjel pedig vissza. Megvarhatom oket, s maradhatok. Vagy akar mehetek veluk most rogton a farmra, megnezni a kozosseget. Miert is ne? Kocsiba be...
Tegnaptol jatszadoztam a gondolattal hogy lehet, megneznem oket; es ni most itt ulok veluk az autoban, s robogunk a farm fele. Szerintem korulbelul 2 masodpercen mulott. Ha annyival kesobb fordulok ki az utcasarokrol, elkeruljuk egymast.
Ohevi ul mogottem, nagyon baratsagos. A felesege, es harom kislanya ul mellettem, korulottem. Elol harom huszoneves fiu. Es ha en Attila vagyok, akkor beszelek magyarul? Persze... Na ja, o is. Ohevi romaniai svab csaladbol szarmazik, es otthon gyakran beszeltek magyarul. Ket perc telt el hogy beszalltam az autoba, s mar magyarul beszelgetunk...
(folyt. kov.)
-------
Nürnbergben kezdodott. Ott kezdett el, Caminos szohasznalattal elve, "mukodni" az Ut. Reggel 6, vagy talan 7 ora tajt kimentem a Youth Hostelbol, maszkaltam a varosban, fotoztam, neztem az embereket. Mindenki vegezte a dolgat, utcat sepert vagy kavet-kiflit arult vagy epp munkaba biciklizett, esetleg megallt diostekercset venni reggelire... Elegedettnek tuntek. En is vegeztem a dolgomat, zarandok voltam, bameszkodtam, es elegedettnek is tunhettem.
Aztan rajottem... volt egy kulonbseg, de csak nehany ora mulva jottem ra: en, aznap, amiota folkeltem, egyfolytaban mosolygok.
Nehany napja volt bennem egy erzes... mar vartam, hogy ideerjek; aztan tegnap delutan sikerult. Eloszor usztam egyet a Dunaban, majd pedig kiderult, mire is vartam. Na de, haladjunk szepen sorjaban, mert mas dolgok is tortentek idokozben.
"E világon nincs mit javítani, sem változtatni, kivéve saját látásmódunkat."Nürnberg, delutani indulas, kilometereken at egy csatorna partjan, elore, egyenesen elore a tuzo napon. Schwabachig jutok, nincs tobb energiam, a kutyasetaltato parkban talalok valami helyet, patak is van. A vize hidegebbnek erzodik, mint altalaban, ugy kell belekenyszeriteni magam, de azert sikerul, belefekszek nyakig. Persze utana jo; mindig jo, a hideg viz helyrerak. Probalok vmi alvohelyet kesziteni, ugylatom a helyi fiatalok kedvelt helye ez itt: uditos dobozokat es uvegdarabkakat kell eltakaritanom... talan akkor megis inkabb a csigak? Fekvoproba; a folso utrol pont egy kutyasetaltato par lat ide, megallnak, neznek; nahh, ezeket is pont most ette ide a fene, hagyjatok nekem beket, ne bamuljatok! Imigyen morgolodok... es ekkor az Ut, a nagy tanitomester folemeli tanitopalcajat, a tablara mutat vele: ime, a mai lekcio! Szoval, talan egy perc sem telik el, a nezelodok megjelennek mellettem; egy hazaspar, kutyastol: "itt akarsz aludni?" "aha." "szivesen befogadunk ejszakara, van egy vendegszobank. nem kell itt aludnod." "oo, tenyleg?" "ha megfelel... aztan reggeli utan mehetsz tovabb." "megfelel, igen, hat persze!". Ez, kedves barataim, a Camino a maga teljes szepsegeben; az ember epp hogy elgondol valamit, es a valosag szinte azonnal vagy legalabbis igen rovid idon belul megmutatja magat. Rogvest eliteltem ezeket az embereket, morgolodtam... s lam, valojaban segiteni akarnak nekem. Igen, az eletben is meg lehet tanulni ezeket a dolgokat, de sokkal tovabb tart, mig az ember eszreveszi a valosagot. Gyakran evekig tevhit(ek)ben el, a sajat fejecskeje krealta vilagkepet eli, szenved miatta, panaszkodik, es kozben... kozben a dolgok maskepp allnak, lehet hogy pont forditva.
Osszerakom tehat a cuccaim, ok kozben tesznek egy kort a nemetjuhasszal, s visszajonnek ertem. Oskar, szolitsam Oszinak, a ferj 3 evet elt Portugaliaban. Nagyszeru volt... igencsak szerette, egy csomot mesel az ottani eleterol. Most mar itt el es fizeti a banknak a haza arat, mondja nevetve. A kutya odajon hozzam, megvakargatom a fule tovet, o mint egy regi ismeros, ugy nez ram. Megismeri a jo embereket, szol oda Oszi.
Masnap reggel gyerekzsivaj, hazajott a fiuk es a baratja a szomszedbol, szaladgalnak, lovoldoznek jatekbol.
Ez a 21. napom. (Buvos szam. 1, 3, 7, 21, ... Hmm, megerne irnom egy bejegyzest a szamokrol.). Reggeli, megkoszonom szepen a vendeglatast, s indulas.
"Én keltem útra, de már az Út járat engem."Van az a fajta regi traktor, aminek elol, a vezetofulke elott van a platoja. Vagy hogy hivjak azt a helyet, ahova rakodni lehet a mindent. Tegnap a csaladi fotokon mutatott ilyet Oszi, a gyerekeket hurcolaszta rajta kutyastol, most pedig egy ugyanolyan zold szinu kanyarodik ki balrol. Lassit mellettem, az oreg az oldalso ulesre paskol: elvigyen egy darabon? Osztonosen jon, "nem, kosz, zarandok, gyaloglok". Kesobb persze jar az agyam, miert ne, felkinaltak es nem en kertem, miert ne lehetne reszben traktorral is zarandokolni. Foleg hogy meg nem is ultem ilyenen... Nyitnom kene egy szavazast, Te felulnel vagy ne ulnel fel? Haha. Nemsokara elkezd fajni a bal labfejem bal oldala. Hmm.
Gunzenhausen egy helyeske kisvaroska. Van szep fotere, es ilyesmi. En persze aznap is faradtan, izzadtam erkezem, tuz a Nap; mondjak az idei legmelegebb 2 nap zajlik epp... Elvesztettem a jelet, a turisztinfo irodaban erdeklodok, merre tovabb. Az infos leanyzo legalabb annyira helyeske, mint a kisvaros, s mig a kolleganojere varunk bovebb infoert, a tavakrol kerdezem, merhogy van nekik ketto is. Keszsegesen modnja, a kisebb, a kozelebbi, sajna elegge algas az iden, a nagyobbik rendben van. De azert usznak benne? O speciel inkabb nem, de persze, nem lesz toluk semmi bajom. 25 perc gyalog, masik 25, mig megtalalom a helyemet. Egy kis sziget, to fele nezo szoglete, egy frissito algas uszas; es vegre igazan koran sikerul aludni ternem. Az alvas jo.
3:17 a.m., leizzadva ebredek, de teljesen eber vagyok. Gyanitom, gyogyito izzadas volt. Femesen, feketen fenylik a to. Hihetetlenul jo beuszni. Folottem a csillagok, millio csillag. Es a Tejut. Camino, a Tejut alatti Ut, irta volt valaki. Csend, teljes csend, ahogy hanyatt fekve lebegek. Bamulom a csillagokat es csak a sajat lelegzetemet hallom. Vagyok. Csak vagyok.
2306 km innen Santiago de Compostella az iranyjelzo tabla szerint. Neha hihetetlenul soknak tunik. Van, hogy 2 kilometer is vegtelenul hosszu.
Mark Heidenheim, kolostor, a kertjeben ebedelek. Egy gasthof (vendegfogado; ilyenek vannak, uzlet ritkabban akad), beterek pecsetet kerni, es vizet is. Elkapom egy idos hazaspar tekintetet, rajuk mosolygok, ok vissza. A csaposneni kerdezi, hat mondom mi jaratban. Szokasos csodalkozas, es Ejha. Rakom el a vizet, odajon a ferj az idos hazasparbol: "Nem akarsz enni valamit? Szivesen meghivunk" mutat az asztalukra. "Ooo, most fejeztem be az ebedemet, nagyon koszonom." Talan mar egyaltalan nem kellene kajat vennem? Mar tobbett kapok, mint amennyit el tudok fogadni? Hat hogy van ez?
Vandor, zarandok! Steinhartban alhatsz egy fabol keszult lakokocsiban. Foto is van rola, es ketszer is latom a fara szegezett tablat. Fel napon at azon jar az agyam, vajon kernek-e erte penzt. Mar ott tartok, hogy alkudozom is gondolatban; harom euro? aaa, max egy; na jo, zuhannyal egyutt adok erte kettot. Vegul mar le is mondok rola, ha ennyire hirdetik, biztosan biznisz van benne... asszem valojaban lusta vagyok keresgelni a helyet. Persze az Ut bolcsebb nalam: arra eszmelek, hogy ujra megjelenik elottem a tabla, ahogy faradtan lepdelek. Itt jobbra, mutatja a nyil. Udvar, korombeli srac teglakat rakod. Matthias. Ahogy kezet ad, mar nyilvanvalo, hogy ingyenes a szallas. Szoval igen, itt a lakokocsi, ures, alhatsz, s nincs ara. Megmutja, tenyleg fabol keszult, kalyha is van benne, kemennyel. Lasd fotok. Egyebkent ez a prototipus, azota tobbett is keszitettek eladasra.
Matthias felesege Ilona. Mondom, anyunak is ez a neve. Igen, magyar nev... az o anyja ovono volt, s az egyik kislanyt, akit tortenetesen Ilonanak hivtak, nagyon szerette, igy a sajat lanyanak is ezt a nevet adta. Hmm, lassan beszovodik a magyar szal. A vacsorat a sajat beaztatott zabpelyhemmel kezdem, merthat be van aztatva, reggelre kidobhatnam... utana mindent meg kell kostolnom, es amugyis lakjak csak jol rendesen, mondjak. Sajat zoldseg a kertjukbol, hazi kenyer a baratnotol, lekvar anyutol, mez a mehesz kollegatol. El leszel kenyeztetve, te zarandok.
Adok neked egy cimet, mondja aztan Ilona, ha Nördlingenbe, ersz, terj be ide. Szivesen latnak mindenkit, a zarandokokat kulonosen. Alhatsz itt, enni is kapsz. Prinz und Better (Koldus es kiralyfi) Cafe. Und Restaurant. Egy kozosseg el Nördlingen mellett egy farmon, az ovek a kavezo. Csak vigyazz veluk, mert kisse... tulzottan Jezus-hivok, mondja Matthias nevetve. Ugyanmar, rettentoen kedves es jo emberek, nem kell felned, mondja Ilona. Es a Jakab-ut mellett van ez a farm? Megfordul a fejemben, megneznem oket... Nem, nincs az ut menten; kb. 7 kmrel tavolabb van.
Oettingen fura hely. Szinte csupa beteg, nehezen jaro, elhizott embert latok. A gyogyszertarban hosszu sor. A varoskabol kifele egy csapat fogyatekos jon szembe bicajon. Nemsokara kezdodik a "krater", alaereszkedunk. Nehany szaraz adat: 15 millio (milliard? buta vagyok Foldtanbol) eve egy meteorit csapodott be ide ugy 70.000 km/h-as sebesseggel, 250 ezer Hiroshima bomba erejet produkalva. A kovek egesz Pragaig szalltak (ezt Matthias mondta nevetve). Egy 25 km atmeroju kor alaku melyedes keletkezett, vizzel telitodott, aztan mikor hirtelen kifolyt a viz, nagyszeru termotalajt hagyot maga utan. Igy Nemetorszag egyik legjobb agrarterulete jelenleg. Nördlingen, bar nem epp a kozepe, de kozpontja ennek a kraterszeru teruletnek.
Mezok, kukoricablalak labirintusa. El is veszitem a utat, teljesen. Stoppolok, most eloszor. Allatorvosno, tele az auto; elottem egy nagy tejeskanna. Ma egy kis megtermekenyites is lesz, mondja, az ott a labaid kozott egy kanna sperma. "Sometimes I am a daddy!" (Neha apuka vagyok), mondja hahotazva. A kovetkezo faluig visz, iranyt mutat, delnyugatra tarts. Ujra nekivagok a vegtelen mezoknek, jel persze sehol, ujabb autozas lesz belole. 11o-el repesztunk a kukorica kozott a szuk uton. Hihetetlen sebesseg. Az enyemnek a huszonketszerese. Falu, lekanyarodunk, meglatom az oszlopra ragasztott kagylot, itt jo lesz, Halt, Bitte! Danke. Danke! Bitte.
Maihingen, az almak faluja? Ennyi almafat a meg sehol se lattam falukozt. Vagy kisvaroskozt. Teleeszem magam. Szakallas ferfi, a hazuk kapuja elott all, "Nicsak, itt a zarandok", vagy hasonlo, nemtok nemetul. Yes, yes, Jakobsweg, mondom a klasszikus valaszomat. Aha, angolra valt: "Lattunk teged Nürnbergben." Hoppa, tessek? "Igen, igen, a felesegemmel, valamikor hetfon vagy kedden talan, emlekszik az arcomra". Jon a feleseg is, osszerakjak a sztorit: ultek a parkban, falatoztak, es en elgyalogoltam elottuk, mosolyogtam, s jo etvagyat kivantam. Aztan lattak a zsakon logo kagylot, Jakobspilger, mondta is a felesegenek. Megvan a kep nekem is, emlekszem mar. Hetfo delutan volt - epp elindultam Nürnbegrbol kifele, s aztan a Kebaposnal Hakimmal talalkoztam. Ma pedig szombat van, a ferj epp kint all a kapuja elott, valahol valami faluban sok kilometerrel tavolabb, a fiat varja, aki jon mindjart autoval, na es en megjelenek. Veletlen? Camino. Uton lenni jo.
Valtunk par szot; nehany eve ok is elgyalogoltak Astorgabol Compostellaba.
Este 6ra kellene Nördlingbe érnem. Nemtudom, honnan esett a fejembe ez a gondolat, vagymi. De valahogy tudat alatt is eszerint megyek. Ennyi az ido, mire megtalalom a Prinz und Bettler Cafet. Egy furgon all elotte, tele emberekkel, motor bestartolva, indexel, latom a sofor tekintetet ahogy a visszapillantoba nez, aztan elkapja az en tekintetemet. A ferfiak szakallasok, a nok valamifele hagyomanyorzo ruhaban, hosszu hajjal. Ezek ok lesznek; szinte csak a szememmel intek, veszik, allnak, mig atrobogok az ut masik oldalara. Fel percnyi egyeztetes kell csak. Ma epp unnep, a Cafe zarva, mennek a farmra, este/ejjel pedig vissza. Megvarhatom oket, s maradhatok. Vagy akar mehetek veluk most rogton a farmra, megnezni a kozosseget. Miert is ne? Kocsiba be...
Tegnaptol jatszadoztam a gondolattal hogy lehet, megneznem oket; es ni most itt ulok veluk az autoban, s robogunk a farm fele. Szerintem korulbelul 2 masodpercen mulott. Ha annyival kesobb fordulok ki az utcasarokrol, elkeruljuk egymast.
Ohevi ul mogottem, nagyon baratsagos. A felesege, es harom kislanya ul mellettem, korulottem. Elol harom huszoneves fiu. Es ha en Attila vagyok, akkor beszelek magyarul? Persze... Na ja, o is. Ohevi romaniai svab csaladbol szarmazik, es otthon gyakran beszeltek magyarul. Ket perc telt el hogy beszalltam az autoba, s mar magyarul beszelgetunk...
(folyt. kov.)
-------
Nürnbergben kezdodott. Ott kezdett el, Caminos szohasznalattal elve, "mukodni" az Ut. Reggel 6, vagy talan 7 ora tajt kimentem a Youth Hostelbol, maszkaltam a varosban, fotoztam, neztem az embereket. Mindenki vegezte a dolgat, utcat sepert vagy kavet-kiflit arult vagy epp munkaba biciklizett, esetleg megallt diostekercset venni reggelire... Elegedettnek tuntek. En is vegeztem a dolgomat, zarandok voltam, bameszkodtam, es elegedettnek is tunhettem.
Aztan rajottem... volt egy kulonbseg, de csak nehany ora mulva jottem ra: en, aznap, amiota folkeltem, egyfolytaban mosolygok.
2009. augusztus 18., kedd
Nürnberg # bonus track
Hello meg mindig Nürnbergbol!
Az ugy volt, hogy amikor meg tegnapelott befele villamosoztam a varosba, meglattam egy Kebapos helyet, es mar akkor kitalaltam, hogy na, majd visszafele jovet itt eszek. Nemtom miert, szimpi volt, vagy csak ehes voltam? Tegnap aztan igy is tortent, netezes elott utbaejtettem a helyet. Csak ket vilimegallo a centrumtol, de azert mar a "falon" kivul van, es nem az a turistas resz, jo az ilyeneket is megnezni. Szoval be a torokhoz, volt neki spenotos-sajtos burekje, es mikozben ezt megbeszeltuk, balrol egy "where are you from?". Slovakiat mondok, "tak preco nerospravas po slovensky? haha". Hat, ugyis lehet :) Vallig ero haj, sotetebb, keleties borszin, ugyhogy mondom de te nem .sk vagy, hat hogyhogy... aaa, o beszel vagy 12 nyelvet :) Afganisztanban szuletett, holland utleve van, es itt el, Nurnbergben. Kozben leulok enni, o is ker valamit es odaul. Pozsonyban jart egyetemre, innen a szlovak, de aztan kiderul, Kassan kezdett. Persze, a TU-n. Persze, a FEI-n (gy.k. en is ide jartam). Hahaha! No, tulajdonkeppen akkor kollegak is vagyunk :) Hakim Abdul. Hakim egy ideje festo, es epp a kepeit probalja eladni; mutatja a dossziejat a festmenyei fotoival. Meghiv egy teara, ha van idom. Hat, egy felora belefer, de az keves lenne. Beszelgetunk meg, aztan aztmondja sietek-e en? Hova sietek? Ja, vegul is nem sietek... csak ki akarok erni a varosbol, ne kelljen megint szallasra koltenem. Hmm... veszi a lapot, nincs nala sok hely, de van egy matraca, elalhatok nala. Hat jo, akkor meg egy ejjel Nurnbergben, kepfeltoltes halasztva :)
Szoval igy tortent, megint lett fedel a fejem fole, sot az esti szelet es zaport is megusztam. Es ettem egy nagy adag salatat. Hakim maga se tudta miert, de pont aznap vett egy nagy adag zoldseget; na, most mar kiderult miert. Beszelgettunk vagy ejfelig; veletlenekrol, sorsrol, eletrol es megittunk egy csomo zold teat. Nem is emlekszem, mikor beszeltem ennyit egyfolytaban szlovakul, haha :)
Ma reggel aztan elkoszontem, vettem egy kis gyumolcsot, es jottem kepeket feltolteni. Jobb oldalt a linkek. Es egy rovid video is: http://www.youtube.com/watch?v=8cR7MUiFlp8
csüsssz!
.a
Az ugy volt, hogy amikor meg tegnapelott befele villamosoztam a varosba, meglattam egy Kebapos helyet, es mar akkor kitalaltam, hogy na, majd visszafele jovet itt eszek. Nemtom miert, szimpi volt, vagy csak ehes voltam? Tegnap aztan igy is tortent, netezes elott utbaejtettem a helyet. Csak ket vilimegallo a centrumtol, de azert mar a "falon" kivul van, es nem az a turistas resz, jo az ilyeneket is megnezni. Szoval be a torokhoz, volt neki spenotos-sajtos burekje, es mikozben ezt megbeszeltuk, balrol egy "where are you from?". Slovakiat mondok, "tak preco nerospravas po slovensky? haha". Hat, ugyis lehet :) Vallig ero haj, sotetebb, keleties borszin, ugyhogy mondom de te nem .sk vagy, hat hogyhogy... aaa, o beszel vagy 12 nyelvet :) Afganisztanban szuletett, holland utleve van, es itt el, Nurnbergben. Kozben leulok enni, o is ker valamit es odaul. Pozsonyban jart egyetemre, innen a szlovak, de aztan kiderul, Kassan kezdett. Persze, a TU-n. Persze, a FEI-n (gy.k. en is ide jartam). Hahaha! No, tulajdonkeppen akkor kollegak is vagyunk :) Hakim Abdul. Hakim egy ideje festo, es epp a kepeit probalja eladni; mutatja a dossziejat a festmenyei fotoival. Meghiv egy teara, ha van idom. Hat, egy felora belefer, de az keves lenne. Beszelgetunk meg, aztan aztmondja sietek-e en? Hova sietek? Ja, vegul is nem sietek... csak ki akarok erni a varosbol, ne kelljen megint szallasra koltenem. Hmm... veszi a lapot, nincs nala sok hely, de van egy matraca, elalhatok nala. Hat jo, akkor meg egy ejjel Nurnbergben, kepfeltoltes halasztva :)
Szoval igy tortent, megint lett fedel a fejem fole, sot az esti szelet es zaport is megusztam. Es ettem egy nagy adag salatat. Hakim maga se tudta miert, de pont aznap vett egy nagy adag zoldseget; na, most mar kiderult miert. Beszelgettunk vagy ejfelig; veletlenekrol, sorsrol, eletrol es megittunk egy csomo zold teat. Nem is emlekszem, mikor beszeltem ennyit egyfolytaban szlovakul, haha :)
Ma reggel aztan elkoszontem, vettem egy kis gyumolcsot, es jottem kepeket feltolteni. Jobb oldalt a linkek. Es egy rovid video is: http://www.youtube.com/watch?v=8cR7MUiFlp8
csüsssz!
.a
2009. augusztus 17., hétfő
Nürnberg, németföld
Tillyschanz; vasárnap reggel átjöttem a .cz/.de határon.
Az volt az érzésem, hogy minden kitágult, széthúzodott... nagyobb erdök, hosszabban elnyúló dombok, és föleg szélesebb panoráma. Es persze hosszabb tavok... hosszu folfele menetel, aztan hosszu lefele... es hosszu ido, falutol faluig. A kis nemet falukban pedig - nemhogy inet - se uzlet, se semmi... Szoval kezdett gond lenni a kajabeszerzes, foleg hogy az egyik kisfaluban kihagytam az egyeduli mindenesboltot - hat igen, aki utikonyv nelkul utazik, az figyeljen oda jobban a megerzeseire (boklasztam, meg vissza is mentem valamit megnezni, 2x is elmentem a bolt mellett - s nem mentem be). Ugyhogy a vastartalekra is sor kerult (csoki :) ), de tovabbmenve kiderult, hogy jol megragva a nyers zabpehely is siman fogyaszthato, es foleg taplalo :) Aztan, volt, hogy vizet kerven hazaknal enni is adtak vagy vendegloben elkertem a maradek kenyeret, s a vendeglosbacsi hozott meg egy jopar szeletet becsomagolva, mosolyogva, tegyem csak el. Szoval kenyer es viz, az mindig akad :) Schwandorf volt a megvaltas; na itt még bio-sárgarépalevet is ittam :) helyre is rakott.
A hatartol mar az ut is camino-kagyloval van jelolve, nemet precizitassal; ja, mar ahol van jelolve. A "mikor lesz má' bótos falu?" utan jott a "mikor lesz má' egy kagylo-jel?" Két nap bolyongas, masfelszeres tavot bejarva az eltevedesek miatt. Egyik helyen vissza is mentem, s berajzoltam az oszlopra a hianyzo nyilat.
Ensdorf - kolostor. Befogadnak, kulon szoba, vacsora, reggeli. Melegvizes zuhany - álom :) Pont ket hete uton. Egy .cz bacsi is van itt (nem jut eszembe a rend neve, amelyik ebben a kolostorban szekel, de o is ennek a tagja. Don Brasco alapitotta), sokat mesel/beszel, es mar enyhen tulzasba is viszi a segitokeszseget, amikor nekem mindenaron hivatalos zarandokigazolvanyt akar szerezni, es telefonalgat .cz-be es .sk-ba. Persze eredmenytelenul, az ido viszont elszalad, en faradt vagyok mar, aludnek, es eddig is nagyszeruen megvoltam a hivatalos papir nelkul (az utszeli körtefák nem kérték, ugye, és a folyóparti füzfák, se fenyök, amik száraz éjjeli fekhelyet adtak lombjukkal). Végül másnap, reggeli után kieszközöli a "direktornal", hogy irjon nekem egy ajanlolevelet. Szoval most mar van ilyenem is; igen, legalabb szep :) Kivancsian varom, mikor segit ki :)
Egyebkent az ejjel esett rendesen, reggel is esik, ugyhogy jol jott biza' ez a kolostor.
"Dulezity je, aby ste se dnes dostal do Kastl", ezzel bucsuzik tolem. Merthogy ott majd elszallasolnak ujra egyhazi berkeken belul. De hogy valoban fontos volt-e ez, nemtom. Odaertem, de keson es faradtan, az ottani parokian (kolostor volt, most talan iskola van benne; szoval zarva) nincs senki, legalabbis ezt allitja a kertesz. Epp a templom koruli viragokat locsolta. Keine pfarrer, es o nem tud segiteni, meg ha zarandok vagyok se, sot, angolul se tud, es egyebkent is nem az o dolga (ezt mar csak a hozzaallasabol kovetkeztettem). Remek. Mindjart nyolc, az uzlet (ami lent van a faluban, en a kolostorban font a hegyen) pont bezar, folnezek az egre, beborulva, esofelhok. Hmm. Semmi kedvem/erom alvohelyet keresgelni. A parokia mellett mosdo-wc, kerdem legalabb ezt hasznalhatom-e. Bemegyek; na, mi legyen, gondolkodok kozben. Hogy is írják a nagykönyvben? Például Micimackó azt mondaná: úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. Igen. Ugyhogy aggodni kar, csak figyeljunk es varjuk meg mi lesz. Esetleg tegyuk amit lehet: itt pl. lehet mosakodni; izzadt triko le, nekiallok, fuuhh,jol esik a tiszta viz... Persze kozben figyelek, s egyszercsak: a room for sleeping? jon a kertesz (huhh, kozben angulul is megtanult?) Alig gyozok megtorolkozni, az amulett majdnem a mosdo mellett marad... integet, sietek utana; bevezet a kertbe egy kapun at, es itt egy nyari-lak szeru fahaziko, bent kerti szekek tarolva. Bejarattal szemben a falon egy feszulet; az egyik pontlampa eppen ravilagit, ha villanyt gyujtasz :) Na, szoval, jo lesz ez? Hohooo, meghogy jo-e? (Soja erre azt mondana: Isteni! hihi). Danke, te kertesz, megiscsak derek ember vagy te, veregetem meg a vallat. Elmosolyodik, ez jol esik neki. Otthagy, en oromoben eszek, aztan kenyelmes fekhelyet rakok ossze a fotelek parnaibol. (Volt meg egy kozjatek, mikor kimentem zoknit mosni, es odaallitott valaki - a lelkesz talan? -, hogy kivagyok, mivagyok; minden OK, de ha vegeztem, legyek szives menjek el. Nem vitatkoztam, mondtam OK, aztan szepen csendben visszasurrantam a kerti lakosztályomba). Ejjel aztan megint esett, helyen volt a fedel.
Asszem Tiko emlitette a vizholyagokat - ezidaig teljesen oke, semmi gondom veluk. A legnehezebb: rovarok es egyeb kisallatok... A szunyogok neha agyoncsipnek, volt olyan, hogy talan 10 km-t is gyalogoltam pluszba miattuk, mert ha megalltam, egy egesz csapat ramtamadt, es nem lehetett semmit csinalni. Csak menni, menni, tovabb menni. Na meg a csigak... egyik reggel vagy 8-at is leszedtem a cuccaimrol, azokat a szep nagy barna meztelencsigakat. Ez meg rendben is volna, de ejjel osszemaszkalnak mindent, nyalkas, (elnezest, de tenyleg) takonyszeru csikot hagyva halozsakon, hatizsakon. Irjam, hogy egyet a cipomben is talaltam? :-) Na, ez volt a sator dicserete cimu bekezdes.
19. napja vagyok uton, inet sehol nem volt, ugyhogy tegnap bejottem Nürnbergbe. Plusz 10 km bejonni (es ugyanennnyi vissza); aztan ugy a felenel megcsaltam az idaig "tiszta" gyaloglasomat, villamosra szalltam, az hozott be a centrumba. Vasarnap leven a parokiakon se talaltam senkit. Illetve az egyiket epp takaritotta egy feri es egy no, probalt is segiteni a neni, telefonalt, vizzel kinalt, aztan keszitett nekem salatat es szendvicset; sot, vegul helyet is ajanlott, de se wc, se zuhany nem lett volna, ilyen alapon parkba is mehetek, sot nagy tavai vannak a varosnak. Spanyolok voltak egyebkent; asszem sokat dob az ember segitokeszsegen, ha o maga is idegenek valahol... Megkoszontem szepen, aztan vegul egy fiatal hatizsakos parostol erdeklodtem szallo felol. Bolgarok, valamilyen nagyobb metal-fesztivalon voltak itt a kozelben, s most epp haza. Nagy orommel ajanlottak egy hostelt, ahol ok is megszalltak, en kisse dragallottam, aztan a leanyzo eloszedte a jegyzeteit, s mondott egy 16 öjrósat. Azt bevállaltam; korrekt hely, ha korábban érek, fozhettem is volna (fuhh, barnarizsre vagyom. Meg borsofozelekre! Meg egy finom Govindas menüre!). Egy finn parocskaval volt meg a szoban, jottek autot venni, de egyelore nem sikerult, mar egy hete utazgatnak, ma mentek tovabb vlhova Frankfurt melle. A hostelben ingyen net van, most ezzel élek (vissza, mert már délben le kellett volna lépnem; de senki sem zargat, sot kozben segitettem is egy holgynek biciklikolcsonzos ügyben, internetileg). Nürnberg szép hely, megér egy megtekintést. Nagy köfallal van körülvéve az óvarosa, és sok szép épületje vagyon.
Egyelore ennyi, megyek uzletet talalni, es ha sikerul, akkor meg kepfeltoltos netezot is, itt sajn' azt nem lehet. S utana var az Ùt! Ulm felé folytatom. Vagyis elobb egy falafel a gyroszosnal, hihi :)
Mi újság Prágaban, Pozsonyban, Pesten és Budán? S a keleti végeken? :) Írjatok!
Mindenkit ölelek, csók!
.a
Az volt az érzésem, hogy minden kitágult, széthúzodott... nagyobb erdök, hosszabban elnyúló dombok, és föleg szélesebb panoráma. Es persze hosszabb tavok... hosszu folfele menetel, aztan hosszu lefele... es hosszu ido, falutol faluig. A kis nemet falukban pedig - nemhogy inet - se uzlet, se semmi... Szoval kezdett gond lenni a kajabeszerzes, foleg hogy az egyik kisfaluban kihagytam az egyeduli mindenesboltot - hat igen, aki utikonyv nelkul utazik, az figyeljen oda jobban a megerzeseire (boklasztam, meg vissza is mentem valamit megnezni, 2x is elmentem a bolt mellett - s nem mentem be). Ugyhogy a vastartalekra is sor kerult (csoki :) ), de tovabbmenve kiderult, hogy jol megragva a nyers zabpehely is siman fogyaszthato, es foleg taplalo :) Aztan, volt, hogy vizet kerven hazaknal enni is adtak vagy vendegloben elkertem a maradek kenyeret, s a vendeglosbacsi hozott meg egy jopar szeletet becsomagolva, mosolyogva, tegyem csak el. Szoval kenyer es viz, az mindig akad :) Schwandorf volt a megvaltas; na itt még bio-sárgarépalevet is ittam :) helyre is rakott.
A hatartol mar az ut is camino-kagyloval van jelolve, nemet precizitassal; ja, mar ahol van jelolve. A "mikor lesz má' bótos falu?" utan jott a "mikor lesz má' egy kagylo-jel?" Két nap bolyongas, masfelszeres tavot bejarva az eltevedesek miatt. Egyik helyen vissza is mentem, s berajzoltam az oszlopra a hianyzo nyilat.
Ensdorf - kolostor. Befogadnak, kulon szoba, vacsora, reggeli. Melegvizes zuhany - álom :) Pont ket hete uton. Egy .cz bacsi is van itt (nem jut eszembe a rend neve, amelyik ebben a kolostorban szekel, de o is ennek a tagja. Don Brasco alapitotta), sokat mesel/beszel, es mar enyhen tulzasba is viszi a segitokeszseget, amikor nekem mindenaron hivatalos zarandokigazolvanyt akar szerezni, es telefonalgat .cz-be es .sk-ba. Persze eredmenytelenul, az ido viszont elszalad, en faradt vagyok mar, aludnek, es eddig is nagyszeruen megvoltam a hivatalos papir nelkul (az utszeli körtefák nem kérték, ugye, és a folyóparti füzfák, se fenyök, amik száraz éjjeli fekhelyet adtak lombjukkal). Végül másnap, reggeli után kieszközöli a "direktornal", hogy irjon nekem egy ajanlolevelet. Szoval most mar van ilyenem is; igen, legalabb szep :) Kivancsian varom, mikor segit ki :)
Egyebkent az ejjel esett rendesen, reggel is esik, ugyhogy jol jott biza' ez a kolostor.
"Dulezity je, aby ste se dnes dostal do Kastl", ezzel bucsuzik tolem. Merthogy ott majd elszallasolnak ujra egyhazi berkeken belul. De hogy valoban fontos volt-e ez, nemtom. Odaertem, de keson es faradtan, az ottani parokian (kolostor volt, most talan iskola van benne; szoval zarva) nincs senki, legalabbis ezt allitja a kertesz. Epp a templom koruli viragokat locsolta. Keine pfarrer, es o nem tud segiteni, meg ha zarandok vagyok se, sot, angolul se tud, es egyebkent is nem az o dolga (ezt mar csak a hozzaallasabol kovetkeztettem). Remek. Mindjart nyolc, az uzlet (ami lent van a faluban, en a kolostorban font a hegyen) pont bezar, folnezek az egre, beborulva, esofelhok. Hmm. Semmi kedvem/erom alvohelyet keresgelni. A parokia mellett mosdo-wc, kerdem legalabb ezt hasznalhatom-e. Bemegyek; na, mi legyen, gondolkodok kozben. Hogy is írják a nagykönyvben? Például Micimackó azt mondaná: úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. Igen. Ugyhogy aggodni kar, csak figyeljunk es varjuk meg mi lesz. Esetleg tegyuk amit lehet: itt pl. lehet mosakodni; izzadt triko le, nekiallok, fuuhh,jol esik a tiszta viz... Persze kozben figyelek, s egyszercsak: a room for sleeping? jon a kertesz (huhh, kozben angulul is megtanult?) Alig gyozok megtorolkozni, az amulett majdnem a mosdo mellett marad... integet, sietek utana; bevezet a kertbe egy kapun at, es itt egy nyari-lak szeru fahaziko, bent kerti szekek tarolva. Bejarattal szemben a falon egy feszulet; az egyik pontlampa eppen ravilagit, ha villanyt gyujtasz :) Na, szoval, jo lesz ez? Hohooo, meghogy jo-e? (Soja erre azt mondana: Isteni! hihi). Danke, te kertesz, megiscsak derek ember vagy te, veregetem meg a vallat. Elmosolyodik, ez jol esik neki. Otthagy, en oromoben eszek, aztan kenyelmes fekhelyet rakok ossze a fotelek parnaibol. (Volt meg egy kozjatek, mikor kimentem zoknit mosni, es odaallitott valaki - a lelkesz talan? -, hogy kivagyok, mivagyok; minden OK, de ha vegeztem, legyek szives menjek el. Nem vitatkoztam, mondtam OK, aztan szepen csendben visszasurrantam a kerti lakosztályomba). Ejjel aztan megint esett, helyen volt a fedel.
Asszem Tiko emlitette a vizholyagokat - ezidaig teljesen oke, semmi gondom veluk. A legnehezebb: rovarok es egyeb kisallatok... A szunyogok neha agyoncsipnek, volt olyan, hogy talan 10 km-t is gyalogoltam pluszba miattuk, mert ha megalltam, egy egesz csapat ramtamadt, es nem lehetett semmit csinalni. Csak menni, menni, tovabb menni. Na meg a csigak... egyik reggel vagy 8-at is leszedtem a cuccaimrol, azokat a szep nagy barna meztelencsigakat. Ez meg rendben is volna, de ejjel osszemaszkalnak mindent, nyalkas, (elnezest, de tenyleg) takonyszeru csikot hagyva halozsakon, hatizsakon. Irjam, hogy egyet a cipomben is talaltam? :-) Na, ez volt a sator dicserete cimu bekezdes.
19. napja vagyok uton, inet sehol nem volt, ugyhogy tegnap bejottem Nürnbergbe. Plusz 10 km bejonni (es ugyanennnyi vissza); aztan ugy a felenel megcsaltam az idaig "tiszta" gyaloglasomat, villamosra szalltam, az hozott be a centrumba. Vasarnap leven a parokiakon se talaltam senkit. Illetve az egyiket epp takaritotta egy feri es egy no, probalt is segiteni a neni, telefonalt, vizzel kinalt, aztan keszitett nekem salatat es szendvicset; sot, vegul helyet is ajanlott, de se wc, se zuhany nem lett volna, ilyen alapon parkba is mehetek, sot nagy tavai vannak a varosnak. Spanyolok voltak egyebkent; asszem sokat dob az ember segitokeszsegen, ha o maga is idegenek valahol... Megkoszontem szepen, aztan vegul egy fiatal hatizsakos parostol erdeklodtem szallo felol. Bolgarok, valamilyen nagyobb metal-fesztivalon voltak itt a kozelben, s most epp haza. Nagy orommel ajanlottak egy hostelt, ahol ok is megszalltak, en kisse dragallottam, aztan a leanyzo eloszedte a jegyzeteit, s mondott egy 16 öjrósat. Azt bevállaltam; korrekt hely, ha korábban érek, fozhettem is volna (fuhh, barnarizsre vagyom. Meg borsofozelekre! Meg egy finom Govindas menüre!). Egy finn parocskaval volt meg a szoban, jottek autot venni, de egyelore nem sikerult, mar egy hete utazgatnak, ma mentek tovabb vlhova Frankfurt melle. A hostelben ingyen net van, most ezzel élek (vissza, mert már délben le kellett volna lépnem; de senki sem zargat, sot kozben segitettem is egy holgynek biciklikolcsonzos ügyben, internetileg). Nürnberg szép hely, megér egy megtekintést. Nagy köfallal van körülvéve az óvarosa, és sok szép épületje vagyon.
Egyelore ennyi, megyek uzletet talalni, es ha sikerul, akkor meg kepfeltoltos netezot is, itt sajn' azt nem lehet. S utana var az Ùt! Ulm felé folytatom. Vagyis elobb egy falafel a gyroszosnal, hihi :)
Mi újság Prágaban, Pozsonyban, Pesten és Budán? S a keleti végeken? :) Írjatok!
Mindenkit ölelek, csók!
.a
A cseh kezdet
Haliho,
udvozlet Nürnbergbol! Tudom, azt igertem, hogy majd gyakrabban jelentkezem, dehat.... dehat egyszeruen nem volt inet! Sokszor mar akkor orultem, ha boltot talaltam.
Radotinbol a Berounka mentem jottem par napot, szep es jo az ut, csakhat joval farasztobb volt, mint hittem. Egyreszt az elso 3 nap, ugye, azon mindig at kell esni - faradtsag, izomlaz, itt faj a labam, ott nyom a hatizsak, ... -, a negyedik naptol ezek a dolgok huss, megszunnek, a test megszokja es atall gyaloglas uzemmodba. Masreszt, Csehorszagban ugye nincsenek nagy hegyek, de ha az ut allando jelleggel dombra fel, dombrol le... hat, az megizzaszt, na.
Altalaban helyi turistakkal/kirandulokkal talalkotam, akik, hogyismondjam... vegulis, en igazabol sosem talaltam meg a csehekkel a kozos alaphangot. Persze siman lehet, hogy csak en nem voltam/vagyok eleg nyitott. Mindenesetre a rovid koszoneseken tul nem igazan tudtam konverzalni veluk. Apropo koszones: ez a cseh magazodas is tul sok nekem neha... Joparszor hoztam zavarba a szembejovoket a hangos Ahoj! -ommal, szegenyek meg nem tudtak reagalni, es max. egy bena Dobry den lett belole reszukrol. Pedig mar direkt figyeltem, hogy "elegge" fiatal-e az illeto... Ilyen kultura, olyan szokas, de ne vicceljunk mar, 22-23 eves fiuklanyoknak en nem fogok jonapotot koszonni. (Bezzeg a nemetek, hahh! Pont az ellenkezoje, mindenki Hallo-zik).
Nos, igyhat napokig senki se kerdezte, hova is tartok. A masodik esos napomon, mikor mar semmi kedvem nem volt kint aludni az esoben, talaltam egy olcso turistaszallot, pont ott es akkor, ahol es amikor kell, ugyi, ahogy az a nagykonyben meg van irva (Liblin a falu neve). Itt talalkoztam Oldrich-val, aki szinten zarandoklat-szerusegen volt epp, valamilyen patak forrasatol indult 2-3 hetes korutra, es a forras folotti templom a vegcelja. Engem rogton kiszurt, ahogy beallitottam a restibe a szallo irant erdeklodni, "Tak co, nebylo misto pod mostem?", de, mondom meg pont egy hely van, ha akarja viheti, mert en maradok ennel a 180 kornas megoldasnal itt :) O is marad, korrekt ar egy kulonszobaert. Na, szoval o volt aki eloszor kerdezte, hova is tartok, mondom Santiagoba, "Ja jsem to vedel!" kialt fol. Merthogy mindjart latta, h nem egyszeru turista vagyok. Amugy valoban jo megfigyelo, arra is magatol rajon nemsokara hogy magyar vagyok. Kerdezget, en nezegetem a terkepeit (en nem hoztam), mi var ram, vegul jo utat kivan es mondja, hogy ez igen, egy ilyen utra indulni. Igerek neki egy kepeslapot.
Kulonben rengeteg szilvat, kortet talalni utkozben, neha almat is, es afonyat; szoval gyumolcsert nem (es azota se) kellett penzt kiadnom, ez igen jo dolog :)
Kladrubyban van egy kolostor, nagy templommal, vagy inkabb katedralis... Nem tudtam rola, igen impozans latvanyt nyujt a dombteton a fak kozul kiemelkedve. Ja, miert is irom, innen indult ket honappal elottem egy asszony, szinten Compostellaba. 65 evesen! Hat, ehhez kepest akkor en csak vasarnapi setalgato vagyok, asszem. Kulonben most valahol Franciaorszagban jar, asszem Svajcban gondjai voltak nem talalta az utat es vonatra szallt. A kladruby.cz -n van rola info, es ilyen blogszeruseg is, asszem az smseit rakja fol oda valaki.
Ja, persze ahol eloszor hallottam errol a Hanarol, az se egy hetkoynapi hely volt. Egy holland hazaspar el ott, egy regi malmot allitottak helyre, Tunechodsky Mlyn, akit erdekel: http://www.molen.cz/ (Apropo, van egy kepeslapom onnan, a legelso jelentkezo megkapja! Blog-kommentben keretik jelentkezni ;) ). Ez egy olyan hely, ahol akar zarandokszallo is lehetne, sot, mondtak, mar ugy is vehetjuk hogy az, szivesen fogadnak. Gerard (a ferj) mar egy igazi Caminos kagylot is felszegezett az ut menti fara, ha mar igy ebben az evben ket zarandok is erre jart :) Szoval igen kedvesen fogadtak engem is, ez volt az elso hely, ahol ertelmesen lehetett beszelgetni (na most irjam, hogy ja, nem csehek? aa, nem, inkabb nem irom, nem akarok senkit bantani ;) )
Bela nad Radbuzou volt a .cz bucsu helye, van itt egy kicsi hid a pragai Karoly-hid mintajara. A "bucsuebedemet" pedig fizette egy helyi rendes ember, aki a restiben leult hozzam a fogyatekos fiaval (na, vegre egy pirospont a cseheknek). Sot, aztan a "bucsudesszertem" kaveja melle egy bicajos fiatal holgy csatlakozott, es oszinten erdeklodot meg csodalkozott meg gratulalt meg joszerencset kivant. Szoval ez egy jo nap volt mindenkepp (hmm, viszont az enyhebb kave-fuggosegem, ami a 2007-es caminon alakult ki a spanyolok jofele kavejait iszogatva, na, az kezd visszaterni. ugyhogy eroszakos kave-bojtnapokat tartok :) )
Zelezna a hataratkelo - egy halasto mellett aludtam az utolso .cz ejjelen.
udvozlet Nürnbergbol! Tudom, azt igertem, hogy majd gyakrabban jelentkezem, dehat.... dehat egyszeruen nem volt inet! Sokszor mar akkor orultem, ha boltot talaltam.
Radotinbol a Berounka mentem jottem par napot, szep es jo az ut, csakhat joval farasztobb volt, mint hittem. Egyreszt az elso 3 nap, ugye, azon mindig at kell esni - faradtsag, izomlaz, itt faj a labam, ott nyom a hatizsak, ... -, a negyedik naptol ezek a dolgok huss, megszunnek, a test megszokja es atall gyaloglas uzemmodba. Masreszt, Csehorszagban ugye nincsenek nagy hegyek, de ha az ut allando jelleggel dombra fel, dombrol le... hat, az megizzaszt, na.
Altalaban helyi turistakkal/kirandulokkal talalkotam, akik, hogyismondjam... vegulis, en igazabol sosem talaltam meg a csehekkel a kozos alaphangot. Persze siman lehet, hogy csak en nem voltam/vagyok eleg nyitott. Mindenesetre a rovid koszoneseken tul nem igazan tudtam konverzalni veluk. Apropo koszones: ez a cseh magazodas is tul sok nekem neha... Joparszor hoztam zavarba a szembejovoket a hangos Ahoj! -ommal, szegenyek meg nem tudtak reagalni, es max. egy bena Dobry den lett belole reszukrol. Pedig mar direkt figyeltem, hogy "elegge" fiatal-e az illeto... Ilyen kultura, olyan szokas, de ne vicceljunk mar, 22-23 eves fiuklanyoknak en nem fogok jonapotot koszonni. (Bezzeg a nemetek, hahh! Pont az ellenkezoje, mindenki Hallo-zik).
Nos, igyhat napokig senki se kerdezte, hova is tartok. A masodik esos napomon, mikor mar semmi kedvem nem volt kint aludni az esoben, talaltam egy olcso turistaszallot, pont ott es akkor, ahol es amikor kell, ugyi, ahogy az a nagykonyben meg van irva (Liblin a falu neve). Itt talalkoztam Oldrich-val, aki szinten zarandoklat-szerusegen volt epp, valamilyen patak forrasatol indult 2-3 hetes korutra, es a forras folotti templom a vegcelja. Engem rogton kiszurt, ahogy beallitottam a restibe a szallo irant erdeklodni, "Tak co, nebylo misto pod mostem?", de, mondom meg pont egy hely van, ha akarja viheti, mert en maradok ennel a 180 kornas megoldasnal itt :) O is marad, korrekt ar egy kulonszobaert. Na, szoval o volt aki eloszor kerdezte, hova is tartok, mondom Santiagoba, "Ja jsem to vedel!" kialt fol. Merthogy mindjart latta, h nem egyszeru turista vagyok. Amugy valoban jo megfigyelo, arra is magatol rajon nemsokara hogy magyar vagyok. Kerdezget, en nezegetem a terkepeit (en nem hoztam), mi var ram, vegul jo utat kivan es mondja, hogy ez igen, egy ilyen utra indulni. Igerek neki egy kepeslapot.
Kulonben rengeteg szilvat, kortet talalni utkozben, neha almat is, es afonyat; szoval gyumolcsert nem (es azota se) kellett penzt kiadnom, ez igen jo dolog :)
Kladrubyban van egy kolostor, nagy templommal, vagy inkabb katedralis... Nem tudtam rola, igen impozans latvanyt nyujt a dombteton a fak kozul kiemelkedve. Ja, miert is irom, innen indult ket honappal elottem egy asszony, szinten Compostellaba. 65 evesen! Hat, ehhez kepest akkor en csak vasarnapi setalgato vagyok, asszem. Kulonben most valahol Franciaorszagban jar, asszem Svajcban gondjai voltak nem talalta az utat es vonatra szallt. A kladruby.cz -n van rola info, es ilyen blogszeruseg is, asszem az smseit rakja fol oda valaki.
Ja, persze ahol eloszor hallottam errol a Hanarol, az se egy hetkoynapi hely volt. Egy holland hazaspar el ott, egy regi malmot allitottak helyre, Tunechodsky Mlyn, akit erdekel: http://www.molen.cz/ (Apropo, van egy kepeslapom onnan, a legelso jelentkezo megkapja! Blog-kommentben keretik jelentkezni ;) ). Ez egy olyan hely, ahol akar zarandokszallo is lehetne, sot, mondtak, mar ugy is vehetjuk hogy az, szivesen fogadnak. Gerard (a ferj) mar egy igazi Caminos kagylot is felszegezett az ut menti fara, ha mar igy ebben az evben ket zarandok is erre jart :) Szoval igen kedvesen fogadtak engem is, ez volt az elso hely, ahol ertelmesen lehetett beszelgetni (na most irjam, hogy ja, nem csehek? aa, nem, inkabb nem irom, nem akarok senkit bantani ;) )
Bela nad Radbuzou volt a .cz bucsu helye, van itt egy kicsi hid a pragai Karoly-hid mintajara. A "bucsuebedemet" pedig fizette egy helyi rendes ember, aki a restiben leult hozzam a fogyatekos fiaval (na, vegre egy pirospont a cseheknek). Sot, aztan a "bucsudesszertem" kaveja melle egy bicajos fiatal holgy csatlakozott, es oszinten erdeklodot meg csodalkozott meg gratulalt meg joszerencset kivant. Szoval ez egy jo nap volt mindenkepp (hmm, viszont az enyhebb kave-fuggosegem, ami a 2007-es caminon alakult ki a spanyolok jofele kavejait iszogatva, na, az kezd visszaterni. ugyhogy eroszakos kave-bojtnapokat tartok :) )
Zelezna a hataratkelo - egy halasto mellett aludtam az utolso .cz ejjelen.
2009. július 29., szerda
Holnap indulok
Sziasztok, most már hivatalosan is közlöm :) hogy holnap, csütörtökön, elindulok.
A terv tehát: Prága -> Finisterre, gyalogosan. A miértekre sok válasz van: az egyik, hogy "jobb dolgot" egyelőre nem találtam, mint a (gyalogos) zarándoklat. A prágai start már azóta bennem van, hogy a 2007-es útról visszajöttem - és nem hagyott nyugodni :) Aztán később fölfedeztem a Prága és környéke turistatérképemen, hogy a Zbraslavból induló piros jelzés mellé oda van írva: Svatojakubská cesta. Szóval ezen indulok el, Radotínon, Karlstejnon keresztül Plzen felé. Különben az E10-es nemzetközi hosszútávú turistaút része ez a piros jelzés. Később majd letérek róla, délnyugat felé gyalogolva Eslarn-Tillyschanz-nál lépek német földre. Tovább: Nürnberg, Ulm, Konstanz, Bern, Genf, Le Puy, Ostabat, St. Jean Pied-de-Port. Innen már a "jól bevált" klasszikus Francia út vezet egészen Compostelláig, valószínűleg ezen folytatom, de ezt még van időm addig kitalálni, ugye... :)
És hogy miért Finisterre? Számomra sosem ért véget az út Santiagóban - mind a két előző alkalommal az óceánig kellett gyalogolnom (víz = újjászületés?). Meg aztán jól is hangzik, ha azt mondom, elmegyek a Világ végére, nem? :)
Jobb oldalt találtok linket képekre, egyelőre egy attekintő térképet dobtam föl.
Hogy a blog mennyire lesz aktív és up-to-date? Ez majd elválik. A kommentároknak viszont most is örülni fogok, ezt ne tessék elfelejteni :) Én is megpróbálok majd gyakrabban írni... Ja, viszont technikai újításként lehet kérni emailes értesítést az új posztokról (aki nem RSS pozitív...). Jobb oldalt lejjebb megtaláljátok a megfelelő linket (gy.k.: rákattintasz, bekéri a mailcímedet a szokásos biztonsági szöveg-a-képen dologgal, kapsz egy emailt, abban egy újabb link lesz, amire kattintva megerősíted, hogy föliratkozol a blogomra. Innentől kezdve működnie kell a dolognak. Az ötletet köszönjétek Soja/Szója :) kollégámnak. És hogy ennyit írjak a beállításáról, azt is :) )
Nos, asszem kezdetnek ennyi. Utolsó borotválkozás megejtve, zokni kimosva. Jöhet az első lépés.
.a
P.S.: egy very-last-minute ajánlat: a mai estére valószínűleg nincs jobb ötlet, mint 2 csapolt sör elfogyasztása. Ha valaki még érkezik most elolvasni, s csatlakozna, ne hezitáljon. (777 057 968-on elér).
A terv tehát: Prága -> Finisterre, gyalogosan. A miértekre sok válasz van: az egyik, hogy "jobb dolgot" egyelőre nem találtam, mint a (gyalogos) zarándoklat. A prágai start már azóta bennem van, hogy a 2007-es útról visszajöttem - és nem hagyott nyugodni :) Aztán később fölfedeztem a Prága és környéke turistatérképemen, hogy a Zbraslavból induló piros jelzés mellé oda van írva: Svatojakubská cesta. Szóval ezen indulok el, Radotínon, Karlstejnon keresztül Plzen felé. Különben az E10-es nemzetközi hosszútávú turistaút része ez a piros jelzés. Később majd letérek róla, délnyugat felé gyalogolva Eslarn-Tillyschanz-nál lépek német földre. Tovább: Nürnberg, Ulm, Konstanz, Bern, Genf, Le Puy, Ostabat, St. Jean Pied-de-Port. Innen már a "jól bevált" klasszikus Francia út vezet egészen Compostelláig, valószínűleg ezen folytatom, de ezt még van időm addig kitalálni, ugye... :)
És hogy miért Finisterre? Számomra sosem ért véget az út Santiagóban - mind a két előző alkalommal az óceánig kellett gyalogolnom (víz = újjászületés?). Meg aztán jól is hangzik, ha azt mondom, elmegyek a Világ végére, nem? :)
Jobb oldalt találtok linket képekre, egyelőre egy attekintő térképet dobtam föl.
Hogy a blog mennyire lesz aktív és up-to-date? Ez majd elválik. A kommentároknak viszont most is örülni fogok, ezt ne tessék elfelejteni :) Én is megpróbálok majd gyakrabban írni... Ja, viszont technikai újításként lehet kérni emailes értesítést az új posztokról (aki nem RSS pozitív...). Jobb oldalt lejjebb megtaláljátok a megfelelő linket (gy.k.: rákattintasz, bekéri a mailcímedet a szokásos biztonsági szöveg-a-képen dologgal, kapsz egy emailt, abban egy újabb link lesz, amire kattintva megerősíted, hogy föliratkozol a blogomra. Innentől kezdve működnie kell a dolognak. Az ötletet köszönjétek Soja/Szója :) kollégámnak. És hogy ennyit írjak a beállításáról, azt is :) )
Nos, asszem kezdetnek ennyi. Utolsó borotválkozás megejtve, zokni kimosva. Jöhet az első lépés.
.a
P.S.: egy very-last-minute ajánlat: a mai estére valószínűleg nincs jobb ötlet, mint 2 csapolt sör elfogyasztása. Ha valaki még érkezik most elolvasni, s csatlakozna, ne hezitáljon. (777 057 968-on elér).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
